1. Polgári felhasználásban nincs sok különbség a két fajta között, felhasználási területeik is megegyeznek. Ez az egyik oka annak, hogy egyes országokat, például az Egyesült Államokat már régóta uralják nylon 66 , míg más országokban, például Japánban, a nylon 6 hosszú ideig dominál. Az ipari alkalmazásokban azonban különösen a nylon 66 gumiabroncs kordé válik nagyobb mértékben a hőállósága miatt.
2. A monomer gyártási folyamat szempontjából mind a nylon 66, mind a nylon 6 ciklohexánt és ammóniát használ alapanyagként. Mivel azonban a nylon 6 kénsav alapú, és a kénsav mellékterméke, az ammónium-szulfát nem fogy jól a por világpiacán, ez bizonyos hatással lesz a nylon 6 gyártásának bővülésére.
A polimerizációs eljárás szempontjából a kaprolaktám polimerizációja növeli a monomer extrakciós és kinyerési, valamint a vákuumszárítási folyamatokat, a polimerizációs idő pedig hosszú, az infrastrukturális beruházás pedig nagy; míg a nylon 66 só polimerizációja nagy monomereket emészt fel.
Bár a nylon 66-nak megvannak az előnyei, vannak hátrányai a hosszú monomergyártási folyamat és a nagy infrastrukturális beruházások miatt.
3. A berendezések felcserélhetősége szempontjából a nylon 66 gyártásának megvannak az előnyei. Általában a 66-os nylont előállító fonógép használható 6-os nylon előállítására, de a 6-os nylont előállító fonógép nem használható 66-os nylon előállítására.
4. A nylon 66 és nylon 6 fejlesztését az erőforrások ésszerű felhasználásától átfogóan kell mérlegelni. Ha elegendő a kénsav erőforrás, akkor az ammónium-szulfát alkalmazásának megvan a piaca, a nylon 6-nak pedig megvannak a maga előnyei a kiemelt fejlesztés. Alkalmasabb a nylon 66 fejlesztése olyan területeken, ahol viszonylag szűkös a kénsavkészlet.
Külföldi trendekből ítélve a két nylon 66 és nylon 6 is párhuzamosan fejlődik, nem pedig részlegesen.
