Világszerte a legtöbb halászhálót elégetik, lerakják vagy a tengerbe dobják, ami komoly környezeti problémákat okoz.
Évente 200 000 tonna új halászhálót gyártanak, amelyek lebontása több mint 150 évig tart.
Évente több mint 640 000 tonna halászhálót és csapdát hagynak el és dobnak ki a tengerbe.
Ezek az elhagyott halászhálók az óceánjaink műanyaghulladékának körülbelül 10%-át teszik ki.
Ezek az elhagyott halászhálók beszorulhatnak a korallzátonyokba és a tengerfenékbe, ami károsíthatja a tengerfenéket, és károsítja a tengeri emlősfajok körülbelül kétharmadát, a tengeri madárfajok felét és az összes tengeri teknősfajt.
Ha most elkezdjük újrahasznosítani őket, csökkenthetjük az éghajlatot megterhelő kibocsátásokat, és jelentősen csökkenthetjük a tengeri ökológiában okozott károkat.
Az elhagyott halászhálókat part menti területekről és farmokról gyűjtjük. Ezzel megakadályozhatjuk, hogy új, elhagyott halászhálók kerüljenek környezetünkbe, ezáltal megtisztul a víz minősége és védjük az élőlényeket.
Ugyanakkor gondoskodunk arról, hogy 100%-ban eldobott halászhálókból készült újrahasznosított alapanyagokat használjunk.
A Global Recycling Standard GRS gyorsan népszerűsíti a teljes ellátási láncot, és számos szakpolitikai eszköz segítségével megoldja a műanyagszennyezés és a műanyag-újrahasznosítás problémáit. A szemét osztályozásával, újrahasznosításával és újrafelhasználásával csökkenthető a környezetszennyezés, és megtakaríthatók az erőforrások.
Az általunk újrahasznosított hulladék alapanyagok közé tartozik a PA (poliamid, nylon, poliamid) PP (polipropilén, polién). A selejtezésből összegyűjtött hulladékhalászhálókat osztályozzák, szárítják, mossák, zúzzák, újra mossák, szárítják és végül 100%-ban hulladékhalhálókból újrahasznosított nyersanyaggá dolgozzák fel.
Az elmúlt években a környezetvédelmi problémák miatt a tengeri szemetet úgy optimalizálták, hogy az elhagyott halászhálókat visszanyerjék korábbi dicsőségükbe, majd részecskékké alakítsák, végül pedig a legfinomabb szálakká nyújtsák. Az újrahasznosított alapanyagok előállítása nem igényel új kőolajat, és 49%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást termel a nyersanyagokhoz képest.
Az upstream anyaggyártók technológiájának és a nagy márkák támogatásának köszönhetően az elhagyott halászhálók is magas hozzáadott értéket hoztak létre.
Így a kidobott halászhálók ruhákká, szőnyegekké és kiegészítőkké alakulnak, bemutatva, hogy az innováció hogyan járulhat hozzá a környezeti gazdasági és társadalmi fenntarthatósághoz.
